Vigyázz, kész , posztolj – Legnagyobb baklövés

Na, most asszem meg lettem fogva. Kis baklövés annyi van, mint a nyű, hiszen sose pofázok azoknak vissza, akiknek annyira érdemes lenne; és sose akkor kussolok, mikor tényleg jó lenne. Voltak téves házszámú randik és rosszul válogatott ruhadarabok és félrenézett hajfestékek.

De nagy baklövés talán a suli elcseszése volt.

Kit érdekelt annak idején a suli? Meg a nagy jövő? Éltünk, mint hal a vízben és valahogy nem az motiválta az ember lányát, hogy nem veszik majd fel egyetemre. Nem mondom, hogy anélkül nulla valaki, de az én szívem bizony megsajdul, ha eszembe jut az, hogy talán mégis merhettem volna újságírónak készülni. Nem piccsogok, részben teljesült, de hát ez egyelőre tényleg részeredmény.

Nem végzettség teszi az embert, csak vannak körök akik nagyon szeretik azt hinni, közben pedig a kapanyél lóg ki a szájukból. Egészségügyi papírtermékként hasznosíthatod a diplomádat, ha nem értesz a végzettségednek megfelelően a dolgodhoz és kutyát se érdekel a papírod, ha egy dolognak a szakértője vagy.

Ennyi szerintem a lényeg, de per pillanat tényleg ezt érzem nagy baklövésnek.

 

Te mit gondolsz?