Balfa**abb, mint Bella Swan – Hogyan essünk pofára Veszprém legforgalmasabb pontján?

Csodálatos száraz péntek délelőtt volt, abból a szempontból, hogy legalább a síkos utaktól nem kellett félnem, ha már egyszer beteg voltam. Pont emiatt tartottam a kórházba, ugyanis utolsó gyakorlati nap lévén ki kellett pakolnom a szekrényemet, leadni a kulcsot, estébé, estébé… Szép, komótos, afféle jól megszokott, rheumás csiga tempóban vonultam a célpont felé, mikor az…

Cuha-völgyi jetilány 2.0

Mint magának a múltkori Ten Shin Kai-os túránknak, az azt követő bejegyzésnek is volt sikere, ezen pedig felbuzdulva megírnám a második részt. Tehát kezdődött a dolog egészen pontosan valamikor a kora hajnali órákban, ami nem volt elég, hogy vasárnap és reggel – mikor az ember lánya tizenegyig ki sem bújna az ágyból, csak azért, hogy…

Csatárhegyi jetilány 1.0 – Itt fogok megdögleni, avagy képes riport egy aikidós gyalogtúráról

Ez megint lett egy hétvége! Komolyan mondom, valahogy mindig sikerül úgy megkreálni a víkendjeinket, hogy ahelyett, hogy frissen-fürgén vágnék neki az új hétnek, megint fáradt vagyok, mint a dög és ráadásul a betervezett nagy feladatoknak is csak sacc-per kábé a 90%-ával végeztem. Mondhatom persze, hogy nagyszerű volt, mert hát ez igaz, de hogy a szótárfüzetemnek,…

South Park és shiho nage – hívjatok orvost!

Véget ért a mentős gyakorlat első része, a nagyobb baj viszont az, hogy a nyár is mindjárt finiséhez ér. Nem mintha eddig olyan #hajjde# nyaram lett volna, mármint úgy értem, hogy voltak események, meg szánalmas módon egy évet öregedtem is ismét (u-n-d-o-r-í-t-ó); és csodás is volt, meg még lesz is, de szabad summer, mint anno…