Istennők és nyomorultak – tanmese a fejét Benned is felütő skizofrén epizódokról

Ó, igen, tudom. Már faxoljátok is a beutalót a legközelebbi pszichiátriai zártosztályra, de higyjétek el, mire ennek a végére érünk, érteni fogtok. Azt mondjátok majd: tudom miről beszélsz! De akkor is irány az elmegyógyintézet! Nem élek egyedül a helyzettel, az tuti: reggel felkelek és nem tudom minek. Mit csináljak, minek mozduljak meg, minek menjek be…

Úgy betáblázom magam, hogy bőgni se lesz időm!

Voltatok már olyan, de olyan szerelmesek, hogy úgy éreztétek, hogy a másik nélkül levegőt se kaptok? Eddig is tudtam, hogy odavagyok, meg vissza. De azt, hogy konkrétan a bedilizés határait fogom súrolni az én Drágám elutazása végett, azt nem vártam. A bevezetőmből már úgy tűnhet, hogy három évre ment el, és már nyolc hónapja nem…

Tavasz van! Vagy mégsem?

Nem csak az emberek bolondultak meg, de az időjárás is. Hogy melyik volt előbb, mármint a lakosság dilije, vagy épp a frontok frásza, nem tudom. Az viszont biztos, hogy változnak az évszakok  nem tetszik, ami történik. Annyira nem, hogy időnként a teraszajtóban toporzékolok, hogy bár előző este határozottan eldöntöttem, hogy igenis miniben ténfergek majd, olyan…

Nem-e?!

… a WordPress arra való, hogy publikálj, és nem arra, hogy harcolj vele. Akkor árulja el nekem valaki, mit csinálok napok óta… Tudom. Attól, hogy a kacsa nem tud úszni, még nem a víz a hülye. Hanem a szőke.

Márai után szabadon – A magyar írásos közösségek fájdalmasan gyatra helyzetéről

Töredelmesen be kell vallanom, mostanában nem akar összejönni ez az írós dolog. Egyik oka, hogy amikor úgy istentelenül elönt a kreativitás és a szárnyaló múzsa, akkor richtig, hogy valami írásra alkalmatlan helyen vagyok. A suliban növesztem a seggem, a kórházban futkosok a D és az E épület között levett vérekkel a kezemben, az edzéseken fotózom…

Primadonnák és ribancok – sírjak vagy nevessek?

Azt hiszem, történt valami, amiről azt hittem, sosem történik meg. Felnőttem. Eddig sem voltam az a gyerekes huszonvalahányéves, de most tényleg benőtt a fejem összes lágya. Utálom, mikor olyan taknyosok, meg nálam akár évtizedekkel többet élt “felnőttek” ugatnak le, akik fele annyit nem tapasztaltak, mint én két évtized alatt, egészen onnantól, hogy az eszemet tudom.…

Cuha-völgyi jetilány 2.0

Mint magának a múltkori Ten Shin Kai-os túránknak, az azt követő bejegyzésnek is volt sikere, ezen pedig felbuzdulva megírnám a második részt. Tehát kezdődött a dolog egészen pontosan valamikor a kora hajnali órákban, ami nem volt elég, hogy vasárnap és reggel – mikor az ember lánya tizenegyig ki sem bújna az ágyból, csak azért, hogy…

Bolondoknak áll a világ… – nem kérdezem, tényként közlöm

(Evelynn White szíves figyelmébe, aki hozzám hasonlóan iszonyodik mindenféle, a bejegyzésben megemlített élőlénytől. Jó iszonyodást, és mielőtt feltennéd a kérdést, igen, vannak ennyire hülye emberek : ) Még most is kiráz a hideg, ha azt a műsort felelevenítem: Gordon Ramsay szokásához híven levett a lábamról a csodakajáival, amiket a vendégek elé tálalt, de aztán jött…

Üzenet bűbájos barátaimnak

Ezúton kérnék meg minden kettő, illetve négynél többlábú élőlényt; hogy legyen szíves hanyagolni a szárítókötél környékét. Bárhogy töröm ugyanis a szőke fejemet, nem jövök rá, hogy ugyan mi a kénköves Luciferes napraforgójáért éreznek késztetést a rovarok a frissen kiteregetett fehér ruháimra való folthagyásra. Tudom én, hogy szép a makulátlan fehérség, bár sosem olyan vakító, mint…

Ízek, imák,… a francba, jogvédett!

Na persze, nekem már megint mikor jutott eszembe a következő poszt témája? Mikor jutottak eszembe a legjobb szófordulatok? Hát naná, hogy a kádban csatak vizesen. Jó, a többségnek egyértelmű, hogy hogy a kádban az ember vizes, de vannak illuminált állapotú egyének illetve agresszív feleségek, akik éjszakára száműzik a hitvest a fürdőbe. És nem, nem olyan…

Kemény, mint a vídia…

Nem egyszerű a csajok élete. Pláne ha nevezetesen ilyen nyálas napra ébredünk, mint ez a mai. Pfujj! Valentin-nap… Ó, nem lehetne inkább csütörtök??? És igen, el kell ismerjem, ilyenkor kicsit az irigység szól belőlem. Természetes. A szingli lányok ilyenkor fujjognak, gyengébb idegzetűek pityeregnek, vehemensebb fajtájúak köpködnek – természetesen átvitt értelemben, hiszen úrinő ilyet nem csinál ……

Pokolgép, Moby Dick – Jesszusom, hova kerültem?

Felpörgött az életem. Nem hiszem el, hogy most meg oda jutok, hogy állandóan írnom kell, mert minden napra jut valami eszelős marhaság. Az ominózus vérvételes napon, Barátosném meglátogatott Veszprémben, és kihasználtuk eme alkalmat, hogy a múltkori elcseszett hajfestést helyrehozzuk. Konkrétan úgy éreztem magam, mint egy elfuserált kanári, mert sárga színű volt a hajam, de mindenki…

Süti, vakond, kínaiak

Tegnap este így kezdtem neki, de nem ment. Ma befejezem, ha fejre állok is 🙂 Tehát. Hazaér az ember lánya egy félnapos barátnőzős, csatangolós délután-este után, cirka negyed nyolckor és mi az első dolga? Hát persze, hogy leül ide krampácsolni… Na jó, nem. Először feltesz egy vizet (igen, egy vizet – mert így tetszik) forrni. Kell a…