John Cure: Rekviem egy halott lányért

John Cure még mindig para. Sőt, parább, mint eddig volt. Vagy én lettem majrésabb? Kizárt. Ismét volt szerencsém “egy kis borzongáshoz”, és rájöttem, hogy nálam nem az ijesztgetés jön be, hanem a stílus. Annyira rabja vagyok a jól megírt könyveknek, hogy félreteszem a cidrizős énemet is, csak hadd olvassak. Ha épp ilyen ijesztgetőset, akkor ijesztgetőset.…

Képes kedd: 10 dolog, amitől szép az ősz – meg finom, bájos és imádnivaló

Igen kérem, én tisztában vagyok vele, hogy még nyár van. A héten legalábbis. Mármint majdnem nyár majdnem egész héten. De ugye azt a legszkeptikusabbak is tudják, hogy egyszer, nemsoká, beköszönt az ősz és akkor mindaz, amit itt írogatok, lélekmelengető lesz. Mit lehet az őszben szeretni? – teszik fel egyesek a kérdést úgy, hogy szinte követelik a…

Megunhatatlan film

Megunhatatlan film, megunhatatlan VKP… Hazaértem az üres lakásba, leszórtam a táskámat, raktam be üccsit a hűtőbe, betoltam egy mosást, kiöblítettem pár újonnan zsákmányolt leértékelményt, majd ideültem egy nagy pohár fagyasztott joghurt társaságában a géphez, hogy megírjam az e hetit. Csak úgy lazán, Carrie Bradshaw stílusában, hanyagul összekötött lobonc és fehérnemű kombinációjában. Képzelegni lehet, de nem érdemes,…

Ez nem szerelem!

Ez agybaj! Veszettség. Elmeroggyanás. Agylágyulás a maximumon!!!! Olyat tettem ma, amit még soha. Na, jó. Nem igaz. Egyszer már bepróbálkoztam a rákevéssel, de majdnem kiköptem. Kínai pirított tészta tenger gyümölcseivel volt az első kóstolás pár hónapja, de azzal nem jártam sikerrel. Imádom a szójaszószt, de az a kis nyúlós-nyálkás buzerákokkal, több volt, mint nemfinom. Tegnap…