Remélem bepisilsz, avagy bimbózó románcom a horror műfajával

Vagyok olyan szerencsés újabban, hogy jobbnál jobb könyvek kerülnek a kezeim közé. A Kildara és a Mogul Kiadó segítségével végre majdnem ismét annyit olvasok, mint dicső molyfénykoromban. A helyzet “súlyosságát” csak tetézi az, hogy vannak alkalmak, mikor a nyomdából épp kikerülő köteteket maga a szerző nyújtja át, ráadásként dedikálva valami szuper helyen, szuper társaságban.

Ha kíváncsi vagy, miről is szól az a hátborzongató könyv, amit az alábbi szöveggel kaptam, nézd meg a Kildara oldalát. Elolvashatod a benyomásaimat róla és azt is, vajon ki mertem-e éjszaka menni a mosdóba 🙂 Ez a kérdés csak azért fontos, mert bizony voltak kétségeim, akárcsak az első Cure regény kapcsán és ezt John is nagyon jól tudta.

És élvezte is…

suznvilaga blog

Köszi John, igazán nagyon köszi 😀

Ha őszinte akarok lenni, még nagyon hűen élnek bennem az emlékek az első olvasmányom (A gonosz új arca) kapcsán, és nagyon boldog voltam, mikor a végére értem. Akkor még voltam olyan botor, hogy esténként is olvastam belőle, és bizony nem mindig volt kedvem felkeresni a mosdót éjszaka… Mikor az utolsó oldalnak végére értem, a könyv felkerült a kiemelt olvasnivalóim közé, de szigorúan lapjával. Nehogy kitaláld már nekem, hogy fussak bele naponta a borítóba! Nem is tudom, ha írnék egy ilyen könyvet, lehet, még magam elől is eldugnám. Oké, hogy a „gyermekem”, a büszkeségem, én írtam, de ki tudnám tenni nyugodt lélekkel a szoba legdicsőbb helyére? Jól meg kell gondolni a borítótervezést, az egyszer biztos.

suzn vilaga blog

 

 

 

FACEBOOK INSTAGRAM GOOGLE+ | LINKEDIN PINTEREST

……………..

 

Te mit gondolsz?