{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Az első…

Az első. Bármiről legyen is szó, az első mindig nagy falat. Az ismeretlentől mindig félünk, és amíg valamit nem próbáltunk, lehet, hogy iszonyatos kételyek gyötörnek majd bennünket.

A mai VKP úgy alakult, hogy jó pár első élményről kell/lehet beszámolni. Nézzük, miket is dobott a gép:

… szó, amit kimondtam

Nincsenek információim. Sajnos a gyermekkorom meglehetősen kusza, anyámat két-hároméves koromban láttam utoljára és az igazi első benyomásom most, 26-dik évemet betöltve ért, a halála után: most lett róla egy nyamvadt fotóm, hogy legalább a képét lássam a nőnek, aki a világra hozott, majd elfelejtett. Na, mindegy. ez egy egészen másik történet, inkább majd külön mesélek róla. Mamáék neveltek, és nem tudom tényleg, hogy mit nyögtem ki elsőnek. az biztos, hogy a pofámat azóta se tudom befogni és mikor öt éves koromban Koós János fellépett a kultúrban, rám is szólt, hogy ugyan fejezzem már be a magánszámom 🙂

Az biztos, hogy engem pont az anyai kapcsolat efféle elkorcsosodása miatt 10 éve üldöz a gyermekvállalás álma. Csak vagy a pasi, vagy a Crohn, vagy épp más, de mindig beleavatkoztak a dologba, ami utólag nézve dícséretes. Tudja a Sorsom, hogy mit miért.

…. plüss állatom
Annyi volt, mint a fene. Ezt sem tudom. Plüssök, macik, kutyák, babák, hurcoltam én annyit mindent, hogy lövésem nincs, melyik volt a legelső.
…. szerelmem
Ez is csomó és csomó féle volt: tévés (Clooney, Tom Selleck), plátói (inkább hagyjuk), és igazi.
Ez az első igazi nagyon durva. A kapcsolat legvége válás lett, a közepe meg esküvő. De annyi seb és könny keresztezte az útját, hogy szinte nincsenek emlékeim. Elképzelhetetlennek tűnik még nekem is, de esküszöm, nem tudok dolgokat felidézni. Szerintem olyan mély lelki nyomokat hagyott, hogy az agyam mindent törölt. Jól tette. Csak a most számít, az pedig felhőtlen és igazi.
…. csók
Az előzőhöz kapcsolódik, bármennyire kiakasztó is. És nagyon halványan rémlik.
…. legjobb barát/barátnő
Hangosan és harsányan élünk a mai napig is. A homokozóban kezdtük és a mai napig tart. Írtam már rólunk itt 🙂
rp_h.png
…. házikedvenc
Mindig is kutyás voltam, és apró koromtól kezdve ott volt Tobi, a németjuhász keverék. A világ egyik legokosabb kutyusa volt, de kábé 13 éves koromban elpusztult.
…. macskajaj
Későn kezdtem az italozást, akár a fiúzást. Azt tudom, hogy sokáig csak martinit ittam, semmi mást, aztán jött a vodkanarancs és ő hozta el az efféle “élményeket” is. Soha nem ittam eszméletlenre vagy hányósra magam, én ha kicsit berúgok, maximum visítva röhögök vagy bőgök.
Nagy macskajajj tuti, hogy a Magas Tátrában volt, ahol tátrateából rengeteget fogyasztottunk. Lényeg a lényeg, a fekete golyóval akartam a fehéret elrakni a biliárdasztalon, annyira képben voltam…
Csak a feketét, lilát és a szürkét ismerem...

Csak a feketét, lilát és a szürkét ismerem…

A fényt nagyon szeretem és veszprémi lévén van is benne részem – hurrá! Érdekes, bár volt hogy pár óra alatt több, mint tizenkettőt megittam, attól nem volt bajom…
vakeger-feny-akcios-kupon_nagy
…. munka
Diákmunka, mint szerintem sokunknak. Abból is egy mocskosabb fajta: konyhai munkára jelentkeztem az egyik közvetítőnél, csak épp azt felejtették el közölni, hogy ez a fekete mosogatót jelenti szerintük. Én és az 50 kilós fazekak – nem volt hosszú távú kapcsolat!
…. koncert
Olyan, amire én akartam menni és nem vittek? Carbonfools, Fehérvár, natürlich 🙂 Eszelős egy éjszaka volt.
…. sminktermék
Szerintem a szempillaspirál. A legkevésbé feltűnő, és mégis hú, de nagy dolog. Emlékszem mamának volt egy gyönyörű kompakt sminkkészlete, tükörrel, pirosítóval, aprócska spirállal, ceruzával, szemfetékekkel. Gyönyörű volt. Hányszor kinyitottam, csakhogy végighúzhassam az ujjam a színeken! Aztán persze jött az eszeveszett mosakodás. De, mint a többit, ezt is úgy 16 évesen kezdhettem. Rém szolidan! És szerintem ez ezerszer jobb, mint a mai taknyos 12 évesek már talpig rúzsban. Hányinger, már bocsánat.
Ennyi lett volna az első listám, bár tudom, igen szegényes és semmi provokatív, én írok sokkal durvább dolgokról is, tudhatjátok!
Untitled

 

 
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Mit gondolsz erről?