Az önként vállalt pletykagerjesztésről – Hogyan kezdjünk blogolni?

A múltkor már megosztottam Veletek, hogy segítettem egy barátomnak blogot indítani, és alig telt el pár hét, jött egy újabb felkérés. Hogy segítsek.

Nem tudom elmondani, mennyire örülök, hiszen ez minimum azt jelenti, hogy külső szemlélők szerint is értek hozzá. Szuper!

blogging_tips

Mostanában belekezdtem egy könyvbe, amely meglehetősen gyakorlatias és egyben szórakoztató is ahhoz, hogy az ember lánya végigolvassa és hasznosíthassa is a benne foglaltakat. Ez a kötet nem más, mint a  Tris Hussey: Blogok kezdőknek és profiknak. Részben ebből merítve, részben a saját tapasztalataimra épülve fogok most az irkálásról beszélni.

A mai nappal indítottam útjára a második blogomat, amelyen úgy szeptember óra dolgozom, de egyéb elfoglaltságaim miatt nem jutott időm rá, és hogy őszinte legyek, soha nem nézett úgy ki, mint azt én, egoista és maximalista oroszlán azt elvártam volna…

De az új oldal már várja a látogatókat, én pedig elmondok mindent, amit a kezdetekről tudni érdemes.

A legelső feladatunk az, hogy eldöntsük, miről akarunk írni. Azért mondom az írást, mert egyrészt a kérés is egy személyes napló felépítéséről szólt, másrészt én magam is abban úszom évek ideje. A képekre fókuszáló beauty-, és fotóblogok messzebb állnak tőlem – még.

Tehát kitaláljuk, hogy miről akarunk írni (mindennapok, utazások, konyhai tevékenységünk, baráti összejövetelek, hobbi, akármi), majd kiokoskodunk egy ötletes címet. Ha 1000%-ig meg vagyunk róla győződve, hogy abban a témában fogunk működni, mutathat a weboldal címe a témára (www.suziekonyhaja.wordpress.com pl :P) de inkább a semleges és egyben egyedi címet javasolnám. Azt alaposan vizsgáljuk meg a regisztrálás előtt, hogy a cím ékezetek nélkül nem-e ad ki valamiféle blődséget (Pen Island – www.penisland.com). Kerüljük el a ikizést, később úgyis megjelennek a trollok és viaskodhatunk velük minden leírt szavunk felett.

Tehát megvan a téma és a név, jöhet a regisztráció a www.wordpress.com oldalon:

1

 

Itt következik majd egy rövid űrlap, ahol oldalcímet és felhasználónevet, valamint jelszót kell megadnunk.  Ha előre kiokoskodtunk ezeket, félperc alatt léphetünk tovább, a create blog gombra kattintva.

Ezután jöhetnek a nyelvi beállítások, a külsőségek megalkotása. Semmi pánik, több száz ingyenes és kész sablon áll rendelkezésre, csak győzzünk választani! Az apróságok után bele is kezdhetünk az első posztba, ahogy arra eddig vártunk.

Ezek a technikai dolgok, amik mit sem érnek, ha nem tudunk írni, mert épp nincs miről, vagy csak nem rendelkezünk az íráshoz szükséges alapvető készségekkel (helyesírás, fogalmazótehetség és társaik). Sajnos ezek ellenére is jópáran hősködnek a neten, de mivel mindenkié, befogom. Erről amúgy egyszer már írtam.

Javaslom, hogy az első automatikusan kreált bejegyzést töröljük a fenébe, és írjuk meg saját szavainkkal, hogy miért is vagyunk ott, ahol. Van a blognak egy névjegy oldala is, erősen tanácsos kitölteni, hiszen aki blogot olvas, kíváncsi annak alkotójára is. Írhatunk álnéven és felvállalt személyiségként is, erről mindig a témánk dönt.

Nincs recept arra, hogy mikor és mennyit kell írni, hiszen eleinte lehet, hogy senki nem fog a blogunkra bukkanni, hiszen még nem értünk a keresőoptimalizáshoz, és a kisebb trükkökhöz sem, és arról sem hallottunk még, hogy hol keressünk blogger társakat. Amúgy itt!

Mi döntjük el, hogy heti egyszer, naponta vagy épp havonta kétszer jelentkezünk, és arról is, hogy mennyit írunk.

Megírva a posztokat szúrhatunk be képet, videót; feltehetjük a fészbukra, a google+ -ra, a twitterre és jóformán bárhová, ha azt szeretnénk, hogy az emberek hamarabb bukkanjanak ránk. Ha ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az ismerőseinket kizárjuk, csináljunk egy facebook profilt a blogger énünknek, és posztolgassunk onnan. Persze, ha feltöltjük hozzá a valós fotónkat, máris ugrott az inkognitó, így csak ésszel 🙂 Ha egy bizonyos témában írunk, mint a kutyatartás, a pilates, a virágkötés vagy épp a repülés iránti megszállotság; keressünk fórumokat és csoportokat, akikkel megoszthatjuk a művünket. Nem fognak rögtön százasával toporogni a rajongók, de a megfelelő kitartással nőni fog a számuk.

És amint lesznek olvasók, lesznek kommentek is, meg lájkok, de ehhez türelmesnek kell lenni. Általában az első hónap csendben telik, de az biztos, hogy az első hozzászólás kárpótolni fog bennünket a várakozásért. Ha esetleg a hozzászólás negatív hangvételű lenne, ne keseredjünk el: belebotlottunk egy trollba, és ő épp azt várja, hogy leálljunk vitázni vele. De ne! Ha nem eteted, éhenhal és elkullog. Nekem csak egy áltrollom van szerencsére: ő úgy csinál, mintha kötözködne, de közben motivál és ösztönöz a még jobbra és morog, ha nem írok! Ilyenekből sokat kívánok Nektek is!

A legelső tanácsaim ezek lennének, bízom benne, hogy a kezdőlökést megadtam!

Jó alkotást, sok lájkot kíván,

http---signatures.mylivesignature.com-54492-130-1F473E4504A3F38471449694A4808A7A

 

 

 

 

 

 

Ui.: Mindig lesznek kárörvendők, és rosszakarók meg irigyek, de nekik csak ennyit üzenünk:

 

8 thoughts on “Az önként vállalt pletykagerjesztésről – Hogyan kezdjünk blogolni?

  1. Pingback: Suz'n Világa | Kedvenc nyaralásom és ez megint VKP!

Hozzászólnál? Itt megteheted :)

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..