Bűnös élvezetek – Mondd, te minden pénzt el tudsz költeni?!

Attól tartok, most hogy végre belekezdek a Vigyázz, kész, posztolj! kezdeményezésbe – VKP – , sok titokról lehull majd a lepel…

vkp3

Például itt ez a mai téma. Most komolyan áruljam el, mekkora gyarló nőszemély vagyok?

Oké, oké. Talán megbocsájtjátok. Nézzük hát a hosszú-hosszú listát!

Mint majd’ minden egyes nő, én is megkaptam a “vásárlásfüggő opciót a készülékem összeállítása során”, ami hiába bármily szoftverfrissítés, makacsul rögzítve van. Egyedül talán az fog vissza hatékonyan, ha nem áll rendelkezésre az egyenleg – értsd: üres a kassza 😀

Mert az, hogy a tárhely valóban teli és tényleg kidől a beépített szekrény az összes többivel egyetemben, mocskosul nem hat meg. Mert a majd kidobok egy-két régit – vagy előtúrok még húszat a kiselejtezésre várók közül sose jön össze.  Tehát Mission Impossible.

Ezzel a szöveggel el is árultam szerintem, hogy az egyik nagy bűnöm a rongyászkodás. Tök mindegy, hogy pláza, csájníz vagy épp turi;  fix, hogy csak a pénztelenség tarthat vissza a válogatástól. Ezt biztosan mondom, mert az erős vagy című mantrával üzletből kirángató barátnőm kevés ehhez.

Jön az új szezon, csillog-villog minden, ott a sok szép topán, a szoknyák, a felsők, a ruhák: el vagyok veszve. Rossz szokásom, hogy alkalmak előtt pláne benyögöm, hogy áh, most aztán tényleg nincs mit felvegyek és már húzom is a belem a vállfás meseországba. Arról pedig jobb nem beszélni, mit érzek félóra pinteresten való lógás után. Csak vonyítok és vonyítok, hogy lottóznom kell vagy inkább bankot rabolni vagy sürgősen keresni egy Joe bácsit, akit mostanában papám szokott megszemélyesíteni. Múltkor csipetnyi kunyerálással kértem egy ezrest, mire ő csak annyit kérdezett: mondd, te minden pénzt el tudsz költeni?

Erre én heves magyarázásba kezdtem az inflációról, az emelkedő élelmiszerárakról és úgy általánosságban mindenkit okoltam, mire ő újra így szólt:

 

“Mondd, te minden pénzt el tudsz költeni?”

 

Ilyen hülye kérdést. Hát hogyne! Nem direkt, erről szó sincs, de mégis mindig sikerül. Bár más dolgokhoz lenne ilyen érzékem!

Tehát veszett fejsze nyele, hogy téren valaha is megváltozzak és hogy egy nap olyan közömbös arccal nézzek a butikokra, mint vegetáriánus hülye ember a malac sültre.

Ruha, cipő, táska és kiegészítők – végem.

Fashion-Magazines

De ugyanez van a drogériákban is, az újságosnál is, és a kisboltban is. Mama találó jellemzése volt: neked égeti a zsebed a pénz! Ezt is mindig kikértem magamnak, elvégre kivételesen a pénztárcámból túrtam elő a tízezrest, amiből visszajáróként úgy némi aprót kaptam. Hát ez van, kövezzetek, üssetek, de aki szintén ilyen, jelentkezzen! Csak hogy ne érezzem oly debilnek magam!

Tehát a pénzköltés az egyik, a másik pedig a kaja. Meg a piálás.

Crohnos lévén kifejezetten nyamvadt módon kéne táplálkozni, a hangsúly pedig a nyamvadton van. Ne egyél zsírosat, fűszereset. Ne egyél cukrosat, ne egyél aprómagvasat (szőlő, eper, málna, egres, kiwi meg anyád) ! Felejtsd el a tejet, a hüvelyeseket, a liszteset… Hát mi a búbánatos veréb fülét ehetek akkor? Kábé semmit!

Bezzeg én: kukorica, tejes kávé, málna, szőlő, chips, rántott hús, és kínai, és tejszínes csirke. Meg a többi ‘ne’. Lekopogom, jól vagyok, de időnként azért magamat magamban lehülyepicsázom,  mikor érzem, hogy a diszkomfort nem teljesen fedi le az érzéseimet pocak tájon. És mégis kísértgetem, mégis incselkedem, és mégis élek!

És a cukros rém, az én kedvencem, az is szerepel a bűneim listáján:

Cold-Coca-Cola-Dose-Widescreen-Wallpapers-1024x640

Tudom hogy ez senkinek se jó, de múltkor vicces ráeszmélésben volt részem… Ülök a gasztrón a sorstársnőmmel és lopva körbenézve előveszem a fantámat. Ránézek és nyakamat behúzva suttogom: nem volt pofám kólával ideállítani…

Mire ő: nekem van! Nekem az tartja helyén a gyomromat!

Rámeresztettem a szemeimet: nem mondod? Nem csak én vagyok így?

Dehogy!

Annyira jó érzés volt nem egyedül bűnben élni. Persze véleményem szerint a cola meg a fanta cirka egy és ugyanaz “tápérték” tekintetében, így nagyjából azt is vihettem volna… A sprite a legjobb, mert nézhetik víznek 😛

De hogy őszinte legyek, én a kólának igenis hálás vagyok. Anno 39 kilósan diagnózis és táplálkozás hiányában neki köszönhetem, hogy nem pusztultam éhen! Szóval kóla, köszönöm!

És Neked is, hogy végigolvastad! Örülnék, ha alább írnátok a bűneitekről, mert pokoli rossznak érezni magam egyedül, na annál nincs rosszabb!

 

 

http---signatures.mylivesignature.com-54492-130-1F473E4504A3F38471449694A4808A7A

 
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

11 thoughts on “Bűnös élvezetek – Mondd, te minden pénzt el tudsz költeni?!

  1. Tetszik a stílusod! 🙂 Még egy született könyvmoly jelen. Konkrétan már azért nem veszek könyvet, csak ritkán, mert nem fér a lakásba. Meg mert baromira felvitték az árakat. Meg egy csomó letölthető, és úgy olvasgathatok, hogy nem foglal helyet és nem kell porolni. Na igen, a házitündér opciót belőlem asszem kifelejtették. Itt jönne a szégyenlős mosoly, de ne dőlj be neki, már régen nem szégyellem! Ha valaki azt élvezi, takarítsa naponta fényesre a házat, nekem van jobb dolgom is. Például a blogodat olvasni, a sajátomat írni, igen. 🙂 Rongyászkodás pár éve még nálam is játszott, mostanság inkább parfümre, körömlakkra költök. Utóbbi években már hülyét kapok a plázatömegtől, Glamour és egyéb napok kilőve! Viszont az online rendelés lehetősége miatt ez nem jelent túl nagy megtakarítást. És igen, a NŐ alapvető opciója, hogy az Isten pénzét is el tudjuk költeni! Pont. Csak éppen nem mindig akarjuk. Na jó, akarjuk, de néha azért győz a józan ész. 😀

     
  2. Óóó, te “drága” Crohn betegség 😀 Én csak most olvastam el a bejegyzésed, így most van rá módom, hogy írjak 🙂 Annyi bűnöm van ezen a téren, hogy kb minimum 5 év letöltendő 😀 Coca cola? A mennyország 😀 A pörköltekről, és olaszos ételekről szerintem ne is tegyek említést. Hát még az ismeretlen eredetű hébe-hóba elfogyasztott gyorskajáról. Rántott husi, sült krumpli? Pizza? Hamburger? Kolbász? Csoki? Ezek ugyebár egy olyan papíron vannak lejegyezve, aminek a tetején eme szó áll: TILTÓLISTA! Avagy hogyan ne éld túl a Crohn betegséget. Szóval igen igen, az én nagy bűneim is itt sorakoznak 😀

     
  3. Gondolkozom, hogy miket szoktam gyűjtögetni. Mostanában elég tudatosan költekezem, de régebb felgyűjtöttem olcsó és szép, színes sálakat, ékszereket, és a papíros dolgokat (most is rengeteg levelezős dolgom van :D). Aztán szinte mindent tovább ajándékoztam, így most ismét a nulláról, sokkal tudatosabb vásárlok, és szinte semmit nem érzek fölöslegesnek. Talán a növekvő teagyűjteményem az, amiben pervez örömömet lelem? A könyveket most is gyűjteném, csakhát Magyarország, Erdély messze van, amikor hazamegyek, szerintem ismét nem fogom visszafogni magam, mi több a férjemmel egy könyvbirodalmat tervezünk. :))

     
  4. Na jóóóó … néha én is veszek egy fagyit…. vagy leülök a parki padra és megveszek magamnak egy pár bárányfelhöt… s nézem öket miként szállnak tova….. aztán többiröl meg visszahúzódó, halgatag személyiségem, ugymint introvertált karakterm halgatásra késztet… ;->

     
  5. Hmmm….. most hátrakötött kezekkel (nehogy valami rosszat irjak) a nyelvemmel ütöm be a billentyükbe azt – Adj eszet sors, hogy ne szóljak itt hozzá semmihez!!! 🙂

     
  6. Na végre egy új poszt! 🙂
    Nézzük csak… Nem mehetek el könyvesbolt mellett. Antikvárium mellett sem. Lehetetlen. Bemegyek, veszek egy-egy újabb világot, semmi nem rettent el. volt úgy, hogy nem ettem inkább, de AZT a könyvet megvettem. Na jó, ez úgy kb huszonéve, ma megveszem és eszek-iszok rá. 😉
    A többi gyengém a piac, (legyen bolha, zöldség, hús, hal vagy akármi), lakberendezési üzletek, régiségkereskedések, és a natúr kozmetikai üzletek. Órákig elvagyok ezek mindegyikében, és persze mindig túl nehéz a szatyor amivel kitérek ezekről a helyekről is. Ha nem teherautót bérelek. Ilyen is volt 😉

    Ja…és amióta felfedeztem, hogy nő is vagyok az ember mellett, azóta évente manapság mar kétszer ellátogatok vásárolni ezt-azt cipőt, ruhát, fehérneműt meg hasonlók de nem viszem túlzásba. Gyűlölök ruhákat próbálni pl. Az a folytonos le-fel vetkőzés kikészít. 🙂 Nem vagyok nagy shoppingbaby, és arról is csak nagyon ritkán lehet szó, hogy én mindezt barátnőkkel tegyem. Ha rádumálnak az is csak az azt követő “beülünk egy helyre” miatt van. Utalok rajuk várni, és elmélkedni a ruhák milyenségen, meg a “hogy áll? megvegyem? ne vegyem? szerinted most komolyan jó volt? de tényleg? nem volt nagy a seggem benne? jól áll az a szín? Ugye menjünk vissza abba az üzletbe és ott vegyük meg? (hússzal előbbibe persze)”stb kérdésektől pedig agresszív harapós állata változom. Egyedül lerendezem a dolgot elég gyorsan. Ettől függetlenül van aki szerint túl sok cipőm van. Persze ő férfi. :p

     

Mit gondolsz erről?